Képzeljük csak el, hogy az általunk valósnak ítélt világunkon kívül létezhetnek csodás, varázslatos és mesés tájak, országok, világok. Az angol Pevensie gyerekeknek ezt már minden bizonnyal nem kell bemutatni, hiszen egy olyan tudás birtokában vannak, ami nem mindenkinek adatik meg: beléphetnek Narnia szemkápráztató birodalmába, ahol királyokként, messiásokként kezelik őket. A lenyűgöző látványhoz pedig egy kevésbé lenyűgöző történet és 3D tartozik. De minden egy szekrénnyel kezdődött...
Clive Staples Lewis nagysikerű gyermek-fantasy regénysorozatának adaptációjáról van szó a Narnia-filmek esetében. Őt nevezik a modern kori gyermek-fantasy megalkotójának, nevét J.R.R. Tolkienével szokták többször együtt emlegetni. Narnia világa a Gyűrűk urához hasonlóan hatalmas, telis tele jobbnál jobb karakterekkel, kalandokkal és mágiával. Maga a regényciklus 7 kötetből áll, melyeket 1950 és 1956 között vetett papírra Lewis. Az első kötet címe Az oroszlán, a boszorkány és a különös ruhásszekrény, amit további folytatások követtek: Caspian herceg (1951), A Hajnalvándor útja (1952), Az ezüst trón (1953), A ló és a kis gazdája (1954) (A cselekmény itt kornológiailag az 1. és a 2. kötet között játszódik.), A varázsló unokaöccse (1955) (Ez a könyv pedig egy prequel, tehát előzménytörténete az egész Narnia univerzumnak, a cselekmény időrendjét tekintve ez az első rész.), végül az utolsó, a sorozatot záró A végső ütközet (1956). A 2000-es évek Narnia filmjei közül az első három kötetet adaptálták eddig, tehát Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrényt (2005), a Caspian herceget (2008) és jelen cikkünk alanyát, a Hajnalvándor útját. Ám nem ezek az első Narnia-adaptációk.
Lewis 1963-ban hunyt el, s halálát követően érkeztek tv-sorozatok formájában a feldolgozások. Az első 1967-ben startolt Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény címmel, mely 10 részes volt. Az 1965 és 1996 között futó Jackanory sorozat 1967-68 között vetítette a Caspian herceg feldolgozását, ami ugyancsak 10 epizódból épült fel. 1979-ben jött ki az első tv-film, ami megint az 1. kötetet dolgozta fel rajzfilmes formában. 1988-ban pedig újból csináltak egy tv-sorozatot az 1. könyvből, mely 6 részes volt. 1989-ben pedig kijött egy újabb tv-sorozat, mely a Caspian herceg és a Hajnalvándor útja címet viselte. Ez 5 epizódból épült fel. Végül, mielőtt elérkeznénk az új évezredhez és a mozifilm változatokhoz, 1990-ben került a képernyőkre Az ezüst trón 4 részes sorozata.
2005-ben az első kötet újbóli megfilmesítése igen szépen teljesített a kasszáknál, ám ez a 2. rész esetében már nem mondható el. A legújabb részt pedig most mutatták be, illő megvárni, hogy a hétvégi bevételi lista melyik helyére kapaszkodik fel, s abból lehet majd következtetni, hogy a Pevensie gyerekek harmadik mozis etapja sikeresnek mondható-e. Mindenestre a potenciál megvan benne és egy jól sikerült feldolgozás köszön vissza a vásznon véleményem szerint. A két órás játékidő elégnek bizonyult, bár a film sok helyen leült, azonban ne felejtsük, hogy hozott anyagból dolgoztak a készítők.
Az előző részekből megismert karakterek nagyrészt visszatérnek. Peter és Susan Pevensie már felnőtt, érett emberek, így kisebb testvéreikre, Lucy-ra és Edmundra hárul Narnia megvédésének feladata. A II. világháború idején járunk, ahol Lucy és Edmund éppen rokonaiknál múlatják az időt. Igen rosszul érzik magukat, a helyzetet pedig az idegesítő és árulkodó unokaöccs, Eustace Scrubb is nehetíti. A film azonnal belecsap a lecsóba, in medias res, hiszen 5 perc sem telik el és egy festményen keresztül azonnal Narnia tengerén találják magukat a gyerkőcök. Itt veszi fel őket a Hajnalvándor, amin Caspian király és legénysége utazik. A mesés világnak ismét szüksége van a fiatal kalandorok segítségére, hiszen a Gonosz felüti fejét. Össze kell gyűjteniük 7 kardot, amik Narnia hét elveszett lordjának tulajdonát képezik, hogy ezek segítségével hívják segítségül Aslan-t, ugyanis a Magányos Szigetek környékén furcsa köd szedi áldozatait, valamint a rabszolga-kereskedők is problémát jelentenek. Főszereplőinkkel a fedélzetén pedig útjára indul a Hajnalvándor, hogy megoldják a problémát. Természetesen az utazás során egyre erőteljesebb kalandokban vesznek részt.
A filmet Michael Apted rendezte, akinek ez az első Narnia-filmje, mivel az első két etapot Andrew Adamson direktorálta, aki producerként közreműködött ennél a filmnél is. Apted leginkább dokumentumfilmjeiről ismert, de nem ismeretlen előtte a mozis nagyjátékfilmek világa sem, hiszen olyan alkotásokat dirigált le, mint a Gorillák a ködben (1988), Nell, a remetelány (1994), vagy éppen A világ nem elég (1999) című műveket. Tisztességes munkát végzett a Narnia esetében is.
A színészválasztással sem lehet komolyabb bajunk, az aktorok hozzák a megfelelő alakításokat. Georgia Henley (Lucy) és Skandar Keynes (Edmund) alakítja a testvérpárt, ám játékuk hagy némi kívánnivalót maga után. Caspian szerepében visszatér Ben Barnes, akivel nem volt gond a vásznon, hozta, amit hoznia kellett. Azonban a főszereplők háttérbe szorulnak, ha az alakításokat veszem figyelembe, ugyanis itt két mellékszereplő vitte el a pálmát, nevezetesen az idegesítő unokaöccsöt játszó Will Poulter (Eustace), valamint egy teljes egészében CGI karakter, a hős egér harcos, Reepicheep, aki a 2. részben tűnt fel (akkor még Eddie Izzard szinkronizálta, a mostani részben pedig Simon Pegg kölcsönzi a hangját). Poulter nagyon elementáris erővel játssza a mindig kérkedő és idegesítő karakter szerepét, valamint Reepicheep személye egyszerűen telitalálat lett most is, ahogy magyar hangja, Viczián Ottó is, aki orgánuma segítségével igazi élettel telíti meg a figurát. Mindenki kedvenc oroszlánja, Aslan is visszatér, akit Liam Neeson kelt életre hangja segítségével, míg a magyar változatban Vass Gábor lehel életet a figurába. Orgánuma tökéletes választás ezúttal is.
A fantasztikus zenét ezúttal David Arnold szolgáltatja, aki kiváló munkát végzett. A film 3D-ben kerül bemutatásra, s néhány jelenetnél igen látványos a plusz dimenzió, viszont a film egészére nézve 3D nélkül is nézhető és élvezhető. A látvány és a CGI viszont szemkápráztatóan gyönyörű végig.
Szórakoztató és külsőleg minden tekintetben szép filmnek tartom a Narnia Krónikái 3.: A Hajnalvándor útja című alkotást, mely méltó folytatása az előző részeknek. Akinek azok a filmek tetszettek, annak minden bizonnyal ez is tetszeni fog, hasra nem fogunk esni tőle, de az tény, hogy végig kikapcsolja és szórakoztatja az embert, ha olykor unalmassá és monotonná válik is kissé. És én most megyek és benézek a szekrénybe, ki tudja...
6,5/10
Utolsó kommentek