Mielőtt a filmet értékelném, egy aprócska megjegyzés: a dokumentumfilmek nagy része, mivel videóra forgatták, 4:3-as képaránnyal bír, a moziban viszont a vászon statikai elrendezése a 16:9-es arányt támogatja. Így a megszólaló emberek nevén kívül nem sokat lehetett látni a kis buborékból, mely emellett a titulust is tartalmazta.
Maga a film kissé rosszabb képminősége ellenére igencsak érdekesnek bizonyult, mert olyan apróságokra hívta fel a figyelmet, amelyet az alkotó munkásokon kívül kevesen tudhatnak. Tudományos megközelítéséből fakadóan nem etikai-erkölcsi tanakodásba kezdett, hogy kell-e a filmbe a digitális trükk, hanem a trükkök fejlődésén keresztül a figyelem felkeltésére és megtartására irányulást emelte ki. Szót emelt a tradicionális-kulturális értelmezések különbözőségeiről, a mai trükktechnika közeledéséről az animáció felé, a látás folyamata megismerésének fontosságát. Kiemeli, mennyire fontos a látványok rögzülése, a meghatározó képek képesek beleégni agyunkba, egész hátralévő életünkben referenciaként szolgálni bizonyos helyzetekben. A látás nagy illúziójának tudományos megközelítése során megkülönbözteti a logikai (mind like) és az analóg logikai (brain like) látást. Kísérletek bmutatására is sor kerül, hogyan is térképezik fel a látás folyamatát, mit hogyan láthatnak az emberek, egy leképező számítógép analógiáján keresztül.
A trükkök terén megkülönböztet háromfélét: nincs látható trükk, teljes egészében trükkel készült és nincs trükk. Ezen a ponton kisebb VFX-technikai bemutatót kapunk, melynek során megismertetnek minket a mai trükktechnika bonyolultságával.
6/10
Utolsó kommentek