A történet szerint a főszereplő kutya egy szuperhős, egy olyan kutya, mely szupergyors, lézert lövell a szeme, és szuperugatása van. És ezek csak a legtöbbször megjelenő képességei. Egy überkutya, ráadásul fehér... egy kis villámmal az oldalán. Van egy társa, egy embere, Penny, a kislány, akivel együtt cselekednek, ha a világ bajba kerülne. Legtöbbször a zöld szemű (Dr Calico) ellen kell fellépniük, aki elpusztítaná Voltot, valamint megszerezné Penny apjának, a tudósnak a kutatási eredményeit.
Azonban beüt a krach. Volt egy szimpla forgatási nap végén meg van győződve arról, Penny-t elrabolták, s a segítségére sietne. Az őt felügyelő ember ügyetlenkedése folytán kiszabadul, majd elindul a stúdióban, hogy megkeresse emberét. A lényeg, Los Angelesből eljut New Yorkba, ahol szembesülnie kell azzal, mennyire valótlanságokon alapult eddigi élete. Egy maffiafőnök-szerű macska, Mici társaságában indul vissza Hollywoodba. Nem kell mondani, van jellemfejlődés, van lélekedző megpróbáltatás. Csatlakozik hozzájuk T-Rex, a kövér hörcsög is, így hármasban szelik tovább a mérföldeket.
Megérkeznek, de Volt szembesül azzal, van valaki más az ő helyén, Penny számára nem állhatott meg a világ. Azonban a szomorkás vég helyett egy könnyed kis felütéssel kezdődik az utolsó 15 perc, amit nem mondunk el senkinek.
Már az Esti meséknek köszönhetően tudni lehetett, a Disney igen komoly erőforrásokat mozgósít arra, hogy megtörje a Pixar egyeduralmát (és hörcsögöket...). Igaz ugyan, hogy az még többségében élőszereplős film volt, de anynira átszőve mesei elemekkel, hogy simán kategorizálható a versenyzés egyik szereplőjeként. Míg a Pixar elérte azt, hogy lassan évről évre az ő filmjei lesznek az Oscar-díjasok (2008 L'ecsó, 2009 meg valószínű Wall-E), hogy a Disney kényszerhelyzetben találta magát. ha szeretné visszanyerni vezető szerepét a piacon, amire a történelmének ksözönhetően minden joga megvan, akkor totális támadást kell intéznie napjaink animációs fellegvára ellen.
A filmet nézve nem kell aggódni, egyszer tökéletes élvezetet képes nyújtani, de T-Rex (Kálloy Molnár Péter szinkronjával) szerepeltetése és egy-két poén kivételével semmi olyan nagy extrát nem tartogat a film. Amolyan elsőfilmes próbálkozásnak tekinthető, lévén a Pixartól elcsábított John Lassater első filmje volt a Disney Animations élén.
A két rendező, Chris Williams és Byron Howard eddig inkább az alkotói folyamatok kevésbé nagy sajtóérdeklődésre számot tartó munkálataiból vették ki részüket, Howard animátorként (Pocahontas, Mulan, Mackótestvér, Csodacsibe), míg Williams íróként (Mulan, Mackótestvér) jeleskedett. Ugyan megkapták a jelölést a két nagy díjkiosztón (Golden Globe, Oscar, BAFTA esetében Persepolis és Libanoni keringő volt a Wall-E ellen) az animációs film kategóriájában, de be kell látniuk, a Wall-E-vel szemben esélyük sem sok van. A zene tekintetében is valami hasonló a helyzet, hogy bár ugyan Globe-on jelölték, de sehol máshol nem aratott nagy sikert. Mondhatni, jó, csak mindig van valaki, aki jobbnak számít az ítészek szemében.
6/10, az esetleges magasabb érték T-Rex magyar hangjának járna
Utolsó kommentek