A történet 1981-ben játszódik, de a probléma közel sem ekkor keletkezett.

1969-ben, a  67 éves Frances McCluskyt meggyilkolja egy RUC (Royal Ulster Constabulery - Ulsteri Királyi Rendőrség) tiszt. Sokan ezt tartják a „Troubles” („Balhék”), azaz az 1969-től nagyjából a ’90-es évekig tartó konfliktusos időszak első fontos halálesetének.

1969. december: Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) szervezetén belül törések mutatkoznak. Az IRA két szárnya a Hivatalos (Official) IRA (marxista vonal), illetve a Provizórikus (Provisional) IRA (mérsékeltebb, erősen nacionalista vonal) lett.

1971. augusztus 9.: Internálás alkalmazása Észak-Írországban – a gyanúsított büntetése bírósági tárgyalás nélkül.

1972. május: A Hivatalos IRA fegyverszünetet jelent be, ezzel véget ér a katonai mozgalom. A Provizórikus IRA azonban az 1997-es fegyverszünetig folytatja a mozgalmat.

1972. július: A Véres Péntek: az IRA több bombát robbant Belfastban, kilencen meghalnak, további 130 civil megsebesül.

1972. december: Ketten meghalnak, 127-en megsebesülnek egy dublini robbantás során. A „Troubles” idején számos további merényletet követnek el az Ír Köztársaságban.

1976. szeptember: Pokróc Tüntetés kezdődik a Maze börtönben a különleges elbánás megszüntetése ellen. A raboknak négy követelése van: a rabruha kötelező viseletének eltörlése, felmentés a fegyházban végzendő munka alól, szabad érintkezés a többi fogollyal, heti egy látogatás, egy levél és egy csomag. A rabok megtagadták az egyenruha viseletét, helyette a pokrócaikkal fedték el magukat, innen származik az elnevezés. Nem sokkal később a tisztálkodást is megtagadták.

1980-ban a köztársasági foglyok éhségsztrájkot szerveztek, amelyet majd 1981-ben Bobby Sands, politikai fogoly is elkezd a Maze fegyházban.

 

 

A film gyakorlati része nagyjából a felénél kezdődik, annál a mintegy 20-25 perces jelenetnél, ahol Sands egy pappal beszélget a terveiről, a sztrájkról, és annak megvalósításáról. A jelenet drámaiságát fokozza, hogy a kamera 17 percig egy mozdulatot sem tesz, mindössze a beszélgető felek, egy rab és egy pap beszélgetését mutatja erkölcsökről, életről, Istenről, halálról, családról.

A film első fele azt mutatja be, milyen körülmények között kellett eltölteni mindennapjaikat a raboknak. Hangulatra talán a Halálsoron jutna eszembe de itt teljesen más értelemben.

 

A politikai részt azért is fejtettem ki részletesebben, mert nem sok szó esik róla. Ha valaki nem tanult, vagy hallott ezekről, egy kis utána olvasással megteheti itt.

Steve McQueen célja nem is ez volt, hanem egy sajátos (és bemutatkozásnak igen hatásos) látványvilág előállítása. Láthattunk már börtönfilmeket, szenvedő, sőt még éhező embereket is. Ebben a filmben viszont egy újabb, egy sajátságosabb módon tárják elénk az egészet. Személy szerint nem hittem volna, hogy képesek lesznek még ilyen témával újat mutatni, ezért is csalódtam kellemesen. A rendezőn érzékelhetők a régi nagy rendezők kézjegyei: kevés kameramozgás, olykor végtelennek tűnő beállítások és nagyon lassú mozgások. Ezekkel azonban azt sikerült elérnie, hogy még mélyebb és drámaibb legyen a hangulat. Kevés szöveg van benne. A pappal történő párbeszéd során szinte mindent elmondanak, amit kell és gondoltak. És ez elég is. El lehetett volna vinni egy történetmesélős, politikai irányba is, viszont így megnézve, bántam volna, ha nem leszek gazdagabb ezekkel a képekkel.

 

 

Arról már szóltam, hogy rendező-forgatókönyvírónk, Steve McQueen első nagyjátékfilmje, de a stáb java része is első (főleg elismerésben ilyen komoly) áldozó ennél a mozinál.

 A színészek közül Michael Fassbender-t emelném ki, aki a Brigantyk Archie Hicox-a volt és aki a szerep kedvéért olyan vékonyra fogyott, amilyen még a Holocaust alatt is ritka volt. Liam McMahon (Gerry Campbell) és Brian Milligan (Davey Gillen) azok, akiken megmutatják milyen egy átlagos nap a fegyházban Ray Lohan (Stuart Graham) vezényletével.

A kábulatban lévő néző a végére megtudhatja, mit is sikerült elérni az éhségsztrájkkal és megtudhatja/megnézheti azt is, milyen fázisokon esik át az, aki erre szánja magát. Steve McQueen! Gratulálok!