A cím alapján sejthető, hogy találkozni fogunk a legboldogabb lánnyal a világon. Csakhogy ez a teremtés minden, csak éppen nem boldog. Egyáltalán nem. Igazából a film címe a műben elhangzó reklámszöveg egy része. Nézzük, mit hoztak ki a román filmkészítők a mintegy 650 ezer eurónyi büdzséből.
A rendező és egyben forgatókönyvíró Radu Jude, akinek ez az első mozifilmje, mivel eddig rövidfilmeket készített. Társforgatókönyvíróként megemlíthetjük még Augustina Stanciu-t. Korábban is dolgoztak már együtt, mégpedig a 2006-os Alexandra című rövidfilmjükön. Lássuk, miről szól a film.
Főszereplőnk Delia Fratila, egy Erdélyben élő gimnazista lány. Egy nyereményjáték során (melynek keretében narancsos üditőital címkéket kellett beküldeni) nyer egy vadonatúj Dacia Logan személygépkocsit. A nyeremény átvételére Bukaresten kerül sor, ahol egy reklámforgatás is vár rá, hogy nyertesként reklámozza az üdítőt gyártó céget. Így útra kel szüleivel, s mi már Bukarest közelében csöppenünk bele a filmbe.
Sikerül elérniük a célállomást, ahol már javában folyik a forgatás, s Deliát is szépen előkészítik a munkára, mindeközben kiderül, hogy édesapja el akarja adni az általa nyert autót, amit a lány szeretne megtartani minden áron.
Apja azért akar túladni a kocsin, hogy az abból kapott pénzből egy panziót nyithassanak, s megszedhessék magukat anyagilag, s ígéri Delia apja, hogy két év múlva már olyan autót vehet magának, amilyet akar. Az édesanyja is az apja pártját fogja. Így a film a forgatás és a családi veszekedések kettőségéből épül fel.
Tetszett a filmben, hogy nagyrészt amatőr színészek játszottak benne, s hitelesen tudták alakítani szerepüket, ez leginkább a címszereplőre jellemző, aki még eleddig nem szerepelt filmben, s alakítása kellően kielégítő. Igen egyszerű teremtés, nem egy fotómodell alkat, hanem egy átlagos ember. A forgatáson elég idegennek érzi magát, sokszor zavarba hozzák, megjegyzséseket tesznek rá, de azért próbálja állni a sarat.
Az alkotás nagyja egy reklámfilm készítése során játszódik, érdekes volt belepillantani egy reklám elkészültének egyes szakaszaiba, s láthatjuk, hogy bizony mennyi munka van akár egy fél perces kis TV hirdetéssel. Emellett a család vitás, konfliktusos jelenetei jól működtek, bár igazi feszültség nem volt bennük. Mindezt a nyílt utcán csinálták, ott veszekedtek mindenki szeme láttára, de nem nagyon foglalkoztak velük. A párbeszédek leginkább hosszú beállításokban voltak bemutatva, s a hosszú beállítások és a svenkek használata a forgatási jelenetek esetében is működtek.
A színészekkel nem volt probléma, mint fentebb írtam. A legjobb alakítást kétségkívül a Deliát alakító Andreea Bosneag nyújtja. Igazán hiteles volt a duzzogó, szülei ellen lázadó iskolás tinédzser megformálásában. Ő áll végig a film középpontjában. A műben jól működnek a szatírikus elemek is.
Szokták mondani, hogy mi magyarok elég pesszimistán és negatívan állunk hozzá a dolgokhoz, nos ez a román népen is érezhető, ha a filmet kivetítjük a társadalomra. És Siegfried Kracauer szerint minden egyes film reflektál az adott társadalomra (Maga Kracauer a ’20-as, ’30-as évek német filmgyártásának megvizsgálásával jutott erre a következtetésre a Caligaritól Hitlerig című könyvében.), látható, hogy mibe próbálnak kapaszkodni az emberek, s hogy szinte senki sem foglalkozik azzal, hogy mi lesz a másikkal, mindenki a maga hasznát lesi. (Bár ez szerintem a legtöbb országra vonatkozólag egyetemes igazsgág.) A reklámfilm rendezője és az üdítős cég tulajdonosai csak azt hajtogatják a forgatás alatt Deliának, hogy igyon minél többet a felvétel alatt, hogy legyen vidám és mosolyogjon, de ez bizony nem könnyű egy olyan tininek, aki éppen folyamatosan veszekedik mellette a szüleivel. De ezzel senki sem törődik, a lényeg, hogy legyen meg a reklámanyag a nap végére.
Kellemes filmélmény volt a Legboldogabb lány a világon című alkotás, mivel bepillantást engedett egy makacs fiatal, s szülei viszályaiba (S valljuk be, mindnyájan átéltünk már ilyen veszekedéseket a szülőkkel.), valamint látható, hogy ezen túljutva mégiscsak a színjáték a fontosabb, hogy azt mutassuk a kamerának, mi vagyunk a legboldogabbak a világon, s húzzuk csak meg bátran azt a narancsos italt. Az pedig nem sok embert érdekel, hogy nem is vagyunk olyan boldogok és hogy a narancs is valójában savanyú.
7/10
Utolsó kommentek