Tegnap este negyed 7-kor megrendezésre került a szegedi Belvárosi Mozi Zsigmond Vilmos termében Vágvölgyi B. András Kolorádó Kid című filmjének díszbemutatója és közönségtalálkozója, melynek keretében az érdeklődők megtekinthették a kész művet, utána pedig egy beszélgetés zajlott le a rendezővel és a főszereplővel, Nagy Zsolttal, melyet egy Tudósok koncert követett a szegedi Grand Caféban. Alant olvasható kritikánk a filmről.
1956 októbere és novembere, valamint az azt követő megtorlás időszaka egy igen kedvelt pont a magyar történelem tengerében. Ez a téma nemcsak a történészeket, irodalmárokat, hanem a filmes szakembereket is megfogja és megfogta. Hazánk 2006-ban ünnepelte a forradalom 50. évfordulóját, melynek alkalmából több mozgókép is született, melyek közül a legismertebb talán a Szabadság, szerelem című alkotás. A Kolorádó Kid munkálatai már 2003-ban megkezdődtek, a cél az volt, hogy bemutassák az évforduló alkalmával, viszont anyagi gondok miatt a forgatás csak 2006- ban kezdődhetett el.
A problémák itt még nem értek véget, ugyanis az egyik producer nem sokkal később kiszállt a produkcióból, így anyagi gondok miatt csak 2008-ban folytathatták a forgatást, melyre a személyzetnek 32 napja volt. A film azonban elkészült, s a Filmszemle közönségdíjas alkotása lett, s most a magyar mozik is bemutatásra tűzték a filmszínházakban. Azt kell mondanunk, hogy a Kolorádó Kidre megérte a ráfordított munka és idő.
A direktori munkálatokat Vágvölgyi B. András végezte és egyben ő írta a film forgatókönyvét is, melynek nagy része egy, a kezébe jutott jelentésből merít, s a film regényváltozata is elérhető már. Vágvölgyinek ez az első egész estés filmje, azonban nem idegen tőle a filmezés és a filmtörténet, hiszen több filmes lapban is publikált, s tisztában van a közönség igényeivel is. Szerinte egy filmnek elsősorban az a célja, hogy kielégítse a nézőt és nekik több fajtája is létezik, a felületes nézőktől az igen komoly, mélységi elvárásokig lemenő nézőig, s mindenkinek ki kell elégítenie a szükségét. A Kolorádó Kid itt sem hagyja cserben az embert, ugyanis az idősebb generáció mellett a fiatalokat is megszólítja, melyet leginkább nyelvezetével ért el, de találhatóak a filmben különböző utalások, sőt, sok cameo szerep is, ami a komolyabb filmes rajongókat is jóllakatja.
A történet 1959-ben veszi fel a fonalat, amikor is a főszereplőt, Kreuzer Bélát, az egyszerű rakodómunkást letartóztatják, mint később kiderül az 1956 októberében és novemberében részt vett akciói miatt. Így a film időbeli ugrásokkal meséli el az 1959-től börtönben sínylődő és kihallgatásokra járó Kreuzer, valamint az 1956-os, bohém és laza Kreuzer történetét. Ez a kettőség jól működik a filmben. Kezdetben semmit sem tudnak rábizonyítani, s ténykedéseit a cellatársának, Koltainak meséli el, s mi is így ugrunk vissza a időben és bepillantást nyerhetünk a forradalom néhány eseményébe. A középpontban azonban végig (s ez egy igazán jó döntés) Kreuzer Béla marad.
Bepillantást nyerhetünk az ’50-es évek Magyarországának életébe, amit a zenék, a színészi játékok és a remek látványtervezés és operatőri munka mindinkább emlékezetessé tesz. A főszerepben Nagy Zsoltot láthatjuk, akit színházi szerepei mellett igen sok filmben is láthattunk már, például a Kontroll-ban, a Csak szex és más semmi-ben, vagy éppen az Intim fejlövés című alkotásban. Játéka igazán kiváló és realista. Ez a film egészére elmondható, hiszen nem teketóriáznak, a mű káromkodásokkal van teli, s az sem esik nehezére, hogy éppen székelés és fenéktörlés közben lássuk Kreuzert, amint az éppen cellatársaival beszél, a kamera pedig nem rejt el semmit. Az ő karaktere áll a középpontban, így a többi szereplő, s az őket megformáló színész is hozzá igazodik.
Szeretőjét, Iskinét a vásznon Sárosdi Lilla személyesíti meg. Ez az első filmszerepe és igen tisztességes alakítást láthatunk tőle, jó összhangban voltak Nagy Zsolttal, ami annak is köszönhető, hogy már többször játszottak együtt színpadon. A többi mellékszereplő is jól játszik és igen sok cameo jelenik meg a filmben. Én itt kiemelném a főhadnagy szerepében igen fontos karaktert megformáló drMáriást, a Tudósok együttes frontemberét, valamint a vásznon csak kis szerepet játszó, ám a film egyetlen valós személyét, az Iván-Kovács Lászlót (Ő volt a Corvin-közi felkelők vezetője 1956. novemberének elejéig és 1957-ben végezték ki.) alakító Menyhárt Jenőt, az Európa Kiadó frontemberét, akiről köztudott, hogy „ a kurva életbe, egy igazi hős”. Így a ’80-as évek alternatív, underground művészetének több ikonja is feltűnik a produkcióban. Én személy szerint Nagy Zsolt alakítása mellett a Koltait alakító Gáspár Tibort és az ügyésznőt alakító Fullajtár Andreát emelném ki. Mindketten fantasztikusan játszottak, s Fullajtár nálam a magyar Cate Blanchett címét is elnyerte külsejével és alakításával.
A film a jó rendezés és a kiváló színészi játékok mellett igen ütős zenéket is tartalmaz, valamint nagyon erőteljes a mű képi világa és hangulata, ami az operatőrnek, Lukács Dávidnak és a díszlet- és látványtervező Banovich Tamásnak köszönhető. Vágvölgyi a 41. Magyar Filmszemlén elnyerte a Moziverzum-díjat, valamint Banovich hazavihette a legjobb látványtervezésért járó elismerést, melyet teljes joggal megérdemelt. A Kolorádó Kid emellett remekül alkalmazza a film-noir-os megoldásokat, amivel egy igazán egyedi látvány- és hangulati világot teremt.
A Kolorádó Kid egy tapasztalt, ugyanakkor elsőfilmes rendező munkája, melyet igen nehezen tudtak befejezni az alkotók, ám a film ennek ellenére nem szenved hiányt semmiben. A remek látvány mellett pazar fényképezéssel, beállításokkal és színészi alakításokkal találkozhatunk, amihez hozzájönnek még a remekül összeválogatott muzsikák, s bizony nemcsak az egyszeri filmnéző, hanem a tapasztalt, igényes filmkedvelő is megtalálhatja benne a neki tetsző részeket, emellett nemcsak az idősebb, hanem a fiatalabb generációt is megszólítja, amihez ráadásként jön a magyar underground mozgalmakból beemelt művészek cameo szerepe.
7/10
Vetítik: Belvárosi Mozi
Utolsó kommentek