Ilyen címmel egy könnyed ünnepek utáni kikapcsolódásra számíthat a néző, ami a karácsonyi nagy kajálások után igen szórakoztatóan hat a nem kevésbé diétás chips, vagy Nachos mellé. Jake Gyllenhaal és Anne Hathaway szerelmi drámája egy való életben is, korban egymáshoz illő pár szomorkás-derűs története. Ennek ellenére nem a szokványos értelemben vett melodrámával van dolgunk! A két karakter tulajdonságai egyáltalán nem térnek el egy valós személy tulajdonságaitól és ezzel sikerül is közelebb hoznia a vászonról érkező jeleket a nézők számára. Az pedig csak hab a tortára, hogy két főszereplőnket legjobb színész és színésznő kategóriában jelölték az idei Golden Globe-on zenés film és vígjáték kategóriában.
Nem kérdés, hogy napjainkat elárasztják a hasonló stílusban készült filmek, amelyek kétségtelenül az egyik legnagyobb befogadó(és fizető)réteget képesek megmozgatni. Ezek receptje: végy két aktuálisan felkapott fiatal színészt, mutasd be őket külön, találkozzanak valami nem szokványos helyzetben, legyenek szerelmesek, vesszenek össze és végül jöjjenek rá, hogy mégis szükségük van egymásra. Mindezek mellett kapjon a mozi egy mézes-mázos kerítést és már garantált is a siker.
Jelen esetünkben is valami hasonló a helyzet és megmondom őszintén, nem is vártam mást, amikor beültem a moziba, viszont amit kaptam az több volt annál, amire számítottam.
Jamie Randall (Jake Gyllenhaal) egy jóravaló családból (orvoscsaládból) származó gyermek. A család minden tagja az orvosi pályára lépett, vagy éppen tőzsdézik, így neki jut a fekete bárány szerepe. Belecsap hát a Pfizer nevű gyógyszercég kampányába és orvosokat próbál becserkészni (persze temérdek lány mellett).
Maggie Murdock (Anne Hathaway) egy magányos lány, aki rengeteget jár kórházakba gyógyszer miatt, ugyanis Parkinson-kóros. Róla ezen kívül nem sok dolgot tudhatunk meg.
Minő meglepő hát, a két főhősünk a korházban összefut. Eleinte csak a szex szintjére korlátozzák kapcsolatukat, később azonban kezd komollyá válni a dolog, ami Maggie számára már sok lesz. Így kezdődik hát a bonyodalom, amelynek középpontjában Maggie betegsége áll. A kérdés csak annyi, hogy képes-e a szerelem mindezt áthidalni?
Az okosabbak már kitalálhatták, mi lesz a vége, hiszen már annyira általánossá vált a hollywoodi melodrámák felépítése, hogy nem is történhetne másképp. Ennek ellenére nem lesz unalmas a film.
Nagyon úgy tűnik, hogy a meztelenség egy nagyon kifizetődő dolog de mondjuk ezt eddig is tudtuk. Ha visszaemlékszünk fiatalkorunk pornófilmjeire, esetleg újságjaira, nem nehéz észrevenni a különbséget. Egy híres színésznő csak akkor érhet fel a csúcsra, ha vetkőzik és az egész világ csodájára járhat/nézhet.
Aztán nézzük csak meg a milliókat vonzzó sorozatokat, mint a Kaliforgia (Californication), vagy a Spartacus: Vér és homok (Spartacus: Blood and Sand). Mindkettő a meztelenségre és a szexre épít, olyan karakterekkel, akik mindenki számára példa vagy álomképpel bírnak.
Ezt az utat követték Jamie esetében is a forgatókönyvírók, hiszen gondoljunk csak bele: ki ne akarna Hank Moody, Spartacus vagy éppen Jamie Randall lenni? Minden nőt megkaphat, akit csak akar, de akár akkor is jut neki, mikor éppen nem is kérte.
Mindezek mellett nagyon nagy hangsúlyt fektettek a szexjelenetekre is. Na azért nem kell egy jégvágós Douglas-Stone ágyjelentre gondolni, viszont a kevesebb több forma érvényesülni látszik esetünkben. Ezek mellett bejön a képbe a Viagra is, amit éppen Jamie cége dob piacra és pont az ő kezébe adják a gyógyszert, hogy passzolja el orvosismerőseinek.
Ez pedig nem másnak köszönhető, mint Jake Gyllenhaalnak és Anne Hathawaynek.
Jake nagyon igyekezett formáját megtartani a Perzsia hercege – Az idő homokja forgatása után is, hiszen nem sok pocakos hódítót láttunk. (Itt már fel sem merem tenni a kérdést a nők soványsága elleni legnagyobb szószólóinak, hogy mi a helyzet kockahassal?) Mindenesetre Jake nem okoz csalódást és személy szerint nagyon kezd megnyerő lenni a stílusa.
Anne pedig villant. Majdnem mindent, de olyan szinten, hogy már fotózásra sem kell mennie. A Valentin-nap, Csajok háborúja és Alice csodaországban sztárjának számomra még mindig túl nagy a mosolya (szája) de semmi kivetnivaló nincs játékában.
Egybevetve elmondható, hogy napjaink egyik legfelkapottabb színészeivel van dolgunk, akik korral is nagyon jól állnak még, ezért ha csak valami nagy baj nem történik, előreláthatólag sokszor fogunk még találkozni velük a vásznon.
Őket egészíti ki nagyon jól Josh Gad (Josh Randall), aki a szórakoztató részeket hozza a nézők számára (érdemes odafigyelni, hogy mit néz amikor éppen hazajön a bátyja!!!)
A filmet ajánlom a romantikus vígjáték-imádóknak, és akik szeretik a fehérbőrű, enyhén szeplős nőt meztelenül látni sokszor (meg persze Jake Gyllenhaalt sok más meztelen nővel).
IMDb: 6.6
Rottentomatoes: 49%
Utolsó kommentek