A mostani premierhéten 3 nagyon érdekes alkotás kerül a nézők elé, melyek egyike sem nélkülözi az európai behatást. Sajnos ezen a téren azonban egy nagy hiányosság is mutatkozik, ugyanis mától láthatta volna a magyar közönség is a Pál Adrienn című filmet, mely nagy fesztiválkedvenc világszerte. A bemutatót azonban bizonytalan ideig elhalasztják, a felmerülő jogdíj-vita miatt nem kapta meg a produkció a forgalmazáshoz szükséges pénzt a Magyar Mozgókép Közalapítványtól, emiatt belátható időn belül nem kerül bemutatásra.
Azonban ne szomorkodjunk sokáig (már nem a magyar film viszonyaira értve), itt van amúgy három olyan film, melyek lefedhetik a nézők igényeit. Rögtön elsőnek a Boonmee bácsi, aki képes visszaemlékezni korábbi életeire című európai-thaiföldi koprodukciós filmet ajánlanánk a nézőknek, mely tavaly elhozta a Cannes-i Filmfesztivál Arany Pálma-díját. Tény, hogy a díj nélkül nem ért volna el hozzánk az alkotás, de a rendező Apichatpong Weerasethakul egyéb alkotásai is igen magas színvonalat képviselnek. A történet szerint Boonmee bácsi utolsó napjait szeretteivel szeretné tölteni, közben megpróbálja kideríteni, milyen betegség kínozza őt. Ez a fajta tudati utazás, mellyet Boonmee bácsi lezárja földi életét, spirituális értelemben is gazdagíthatja a nézők lelki világát.
Másodjára mindenki szíves figyelmébe ajánlanék egy kissé eszement alkotást, melyet a francia Quentin Dupieux (zenész álnevén Mr Oizo) rendezett. Ez nem más mint a Rubber című abszurd vígjáték. Olyan értelemben abszurd, miszerint a főszereplője egy gumiabroncs, mely életre kel, hogy furcsa „felfogása” szerint igazságot szolgáltasson. Azonban a film ennél kicsivel több, burkolt társadalomkritika, melyben az igazi főszerep azon kukkolóké, akik távcsövön követik végig Rubber ámokfutását. A gyilkolás mégsem az egyetlen jellemző abroncsunkra, a maga torz módján keresi a szerelmet is, így igazán elmondható, hogy egy rendhagyó és elmebetegnek ható alkotásra invitál minket az a mozi, amelyik műsorára tűzi.
Most utolsó sorban pedig egy újabb 3D-filmről ejtenék pár biztató és bátorító szót. A Zöld darázs című képregényfeldolgozás alapvetése sok embernek ismerős lehet, ugyanis ihletése mögött nem titkoltan a Batman-képregények állnak. A különbség a stílusban rejlik, ugyanis a Zöld darázs könnyedebb és humorosabb, mint a talán legsötétebb képregények közé sorolható ihletadó Denevérember. A sztori szerint a médiamogul gyilkosság áldozata lesz, fia pedig bosszúvágytól hajtva elkezdi keresni a gyilkosokat. Ami nagy előnye a filmnek, az a francia rendező Michel Gondry személye, aki olyan filmekkel bizonyított már, mint az Egy makulátlan elme örök ragyogása vagy Az álom tudománya című alkotások. Mostani kirándulása a képregényfilmek világába emellett még egy igazi meglepetéssel bír a filmrajongóknak, a főszereplő Seth Rogen eddig inkább vígjátékokban brillírozott, ehhez a szerephez azonban súlyt vesztett és forgatókönyvet írt.
A cikk utánközlés, mely a Szeretlek Magyarország portálon jelent meg (a szerző saját munkája)
Utolsó kommentek