Adrien Brody még a Ragadozók előtt, 2009-ben vállalt egy szerepet a Hibrid című alkotásban. Aki valamiféle DNS manipulációs dologra tippel, nem téved sokat, azonban sajnos (nem sajnos) egy megkérdőjelezhetetlenül átlagfilmmel van dolgunk. A tavaly (októberben) még csak Spanyolországban vetített film, hazánkba majdnem egy évre rá, szeptemberre jutott el. A drámaként, sci-fiként és thrillerként besorolt mű sajnos mindegyikhez próbál hozzátartozni de egyikhez sem sikerül igazán. Lássuk miért is nem…

Amikor műfajokat próbálunk összevetni, vagy ha úgy tetszik a film alkotói próbálják megkeresni azokat a komponenseket, amelyek hasonlóak, vagy éppen amelyekkel összekapcsolhatók az egyes műfajok. A Hibrid esetében adott a sci-fi műfaj, ugyanis egy hibridet hoznak létre tudósaink emberi és állati DNS-ből. A thriller műfajából annyi maradt meg, hogy néha menekülnek benne. Drámáról pedig hát… van valami kis családi probléma a háttérben. Hogy érthetőbb legyen, miről is szól a film:

Clive Nicoli (Adren Brody) és Elsa Kast (Sarah Polley) magánéletben egy párt alkotnak és emellett még munkatársak is. Nagy felfedezés előtt állnak, ugyanis DNS keresztezéssel élőlényeket alkothatnának, ám a főnökség fél az ezzel járó problémáktól, így egy gyógyszergyártó projektre állítja rá a tudóspárt. Ők azonban nem bírva az közeli áttörés jelentette izgalmaktól, mégis megalkotják a hibridet. Amikor pedig rájönnek, hogy mégsem kellett volna megtenniük, már nincs visszaút. A létrehozott egyed óránként több napnyi fejlődésen megy keresztül, ami gyors halált is jelent számára. A pár tehát úgy dönt, hogy folytatja a kísérletet és feljegyzéseket készítenek a teremtményről. Amikor Clive öccse megtudja, hogy mi történt, el kell vinniük a később Dren névvel illetett hibridet. Elsa anyjának lakásában egyre jobban összekuszálódnak a dolgok. Míg Drenből sikerül kinyerni az áhított anyagot a gyógyszerhez, Clive egyre intimebb kapcsolatba keveredik a lénnyel.

A történet alapja tehát egy pár, aki még csak tervezi a gyerekvállalást (vagyis egy mindennapi dolog). Egy képről megtudhatjuk, hogy Elsának már volt/lehetett egy gyereke, azonban erről magyarázatot nem kapunk. Dren megszületésével viszont egyfajta gyermekpótlékot kapnak. Elsa olyannyira megkedveli, hogy szinte már saját gyerekeként bánik vele, elfelejtve hogy ki is Dren és miért hozták létre.
Eközben Clive annyira közel kerül a ’lányhoz’, hogy közösülésig jut a dolog. Ez később kiderül nem is véletlen, hiszen Elsa saját mintáit adta Dren megteremtéséhez. A dolog itt nem áll meg, hiszen később fordított szisztémában de a dolog megesik Elsával is.

A film tehát sci-fiként alapvetően működik, a Wikipedia meghatározását is használva: „Azt a spekulatív formát tekintjük science fictionnek, amely a jelenben lehetetlennek tudományos vagy pszeudotudományos eszközökkel a lehetséges látszatát adja. Emellett spekulációit a modern tudományos világkép felismerhető vonatkozásaival s annak alapján kell megvalósítania.”
A thriller elemekből előhozakodtak a running woman-nel, aki ugye az üldözött hölgy. Ez gyakorlatilag mindössze a film utolsó tíz percére igaz.
A drámai rész pedig talán a gyermekvállalás kérdése és a gyermek helyettesítője a hibriddel, valamint a vele kialakult kapcsolatok.

Rendezőnk Vincenzo Natali olasz hangzású neve ellenére Detroit-i születésű. Az ő nevéhez fűződik az 1997-es A kocka című horror. Neki sikerült hát megnyernie Adrien Brodyt, akit nem kell már bemutatni, hiszen A zongorista óta mindenki ismeri. Feleségét az a Sarah Polley alakítja, akit az Európai Filmakadémia 2006-ban Legjobb női alakítás kategóriában jelölte A szavak titkos életéért, valamint ő volt Elise a 2009-es Mr. Nobody-ban. A Dren-t játszó Delphine Chanéac-ról pedig csak annyit mondanék, hogy (eredeti fejjel) nagy a hasonlóság a Dr. House-ból ismert Jennifer Morrisonnal.

Mindent egybevetve nem mondanám, hogy nem jó a film, viszont témáját tekintve kicsit elcsépelt és a történésekkel is előfordulnak gondok. Az belefér a 30 milliós büdzsébe, hogy kicsit az Alienből lopunk de mondjuk, hogy az első lények akiket megalkottak úgy néznek ki mint Krang a Tininidzsa teknőcökből, már kicsit vicces. Maradjunk annyiban, hogy Adrien Brody szerepe maximum a perverz szexuális jelenet miatt lesz kevésbé felejthető és talán maga a film is.

IMDb: 6.3

Rottentomatoes: 74%