Mindenek előtt felhívnám az olvasók figyelmét, hogy eme film nem a 2006-os, A mamut (angolul azonos című Mammoth) című amerikai sci-fi lesz, melyben egy meteoros, UFO-s megszállós, mamutos gyilkolós mozit ismerhetett meg a néző. Jelenlegi filmünk három évvel később készült, és az utóbbi hetekben jutott el hozzánk DVD-n. A film Lukas Moodysson nevéhez fűződik és egy svéd-dán-német dráma.A skandináv filmekre újabban igen érzékeny figyelemmel tekintek, hiszen megannyi alkotás született manapság, amely végződhetett zseniális nyomozásban (A tetovált lány), vagy éppen művészies horrorban (Engedj be!). A moziknak ’hála’, nem sikerült eljutni a nagy fehér vászon elé itthon, viszont nagy érdeklődéssel vártam, hogy mit hoz ki Moodysson és Gael García Bernal.
Talán mondhatom azt, hogy a dráma, mint műfaj, a szívemhez legközelebb állókhoz tartozik, főképp az utóbbi mondjuk egy évben. Erős érzelmi ráhatással dolgozik, amely katarzist vált(hat) ki a nézőből (persze ezt már a régi színpadi drámák óta tudjuk). Tekintve, hogy az egyik legrégebbi műfaj, ami valaha létezett, mindig nagy odafigyelést és kiváló eszközhasználatot várok azoktól a rendezőktől, akik drámai filmek készítésére adják fejüket.
Lukas Moodysson, a rendező egy 41 éves malmöi születésű svéd filmrendező, aki mondhatjuk, hogy a drámának szentelte életét. Érdekesség e tekintetben, hogy kevés vígjátékai egyike volt az (Együtt), amelyért 2000-ben az Európai Filmakadémiától megkapta Az év felfedezettje jelölést. Nevéhez fűződik még a Lilja 4-ever, amelyet Szegeden is láthatott a közönség nemrég, a SZTEP Filmklubnak hála. Moodyssontól mindenképpen hasonló rendezést vártam, mint mondjuk Niels Arden Oplevé A tetovált lány esetében, vagy Tomas Alfredsoné az (személyes kedvencem) Engedj be! esetében.
De miből is dolgozott Moodysson:
Egy háromtagú családot ismerhetünk meg a filmben, a Vidales családot. Leo (Gael García Bernal) és Ellen (Michelle Williams) boldog házasságban élnek egyetlen gyermekükkel Jackie-vel (Sophie Nyweide). A családhoz ’tartozik’ még Gloria is a dada, aki egy Fülöp-szigeteki családanya két gyerekkel. Azért jött amerikába, hogy pénzt keressen az épülő házuk költségeinek fedezésére.Amikor Leonak Thaiföldre kell utaznia munkája miatt, Ellen gyakorlatilag teljesen egyedül marad otthon, hiszen munkája miatt nem sokat tud gyermekével lenni. Amíg Ellen teljesen magára hagyatottnak érzi magát, Leo teljesen kibontakozik az új környezet hatására. Mivel a szerződést nem tudják időben megkötni, Leo úgy dönt, hogy kiélvezi Thaiföld ’szépségeit’, ami azonban nem tarthat örökké.
Moddysson az eredeti két szálon futó cselekményt (amely a dadus és gyermekei között zajlott), azonnal többfelé ágaztatja, hogy ezzel se hagyja lankadni a figyelmet. Amikor Leo elutazik teljesen szétesik a család. A kezdő jelenetekben bemutatott idilli állapot azonnal szertefoszlik és csak a káosz marad utána, melyet Ellen nem tud irányítani. Nevezzenek engem vagy Moodyssont antifeministának, de itt kétségkívül arról van szó: ahogy a férfi elhagyja a saját maga által megteremtett otthont, a nő nem tudja azt kézben tartani és minden úgy esik szét, mintha nem is lett volna.
Leo ezenközben intim kapcsolatba kerül egy thai ’lánnyal’ is. Ezzel kapcsolatban is csak az előbb említetteket tudom továbbfűzni. Ha Leo megcsalja feleségét, miért nem kapja meg méltó büntetését? Egy másik ország akceptálhatóvá teszi tettét, hiszen ha mondjuk ez egy amerikában játszódó film lenne (bár a család otthona tényleg ott van), a történet nem az aktust megelőző jelenetekkel foglalkozna, hanem az azután történtekkel.
Evezzünk sekélyebb vizekre, az érzelmek talajára. Minden szereplőnek egyéni jellemzői vannak, amelyek a mintegy kétórás játékidő alatt jól ki is lettek bontva, bár néhányuknál sajnos elég felületes lett a jellemábrázolás. Leo egy örök gyerek, aki számítógépes játékokkal foglalkozik és saját cége van. A kiszabadulás az átlagosból, csodálatos dolgokhoz és dolgokra vezeti őt. Az ő szerepét Gael García Bernal játssza, akit ismerhetünk a Korcs szerelmekből, a Che Guevara: A motoros naplójából, a Bábelből, és az idei Levelek Júliánakból. Negatívumról nem tudok róla beszámolni, hiszen ő a Férfi, aki a központot jelenti jelen alkotásban.Ellen szerepe gyermeke elvesztéséről szól, de nem haláleset miatt. Saját dadájuk ’lopja’ el tőle, akinek viszont a kis Jackie saját gyermekeinek pótlását szolgálja.
Ellen ismerős lehet a Dawson és a haverokból, ahol Jennifer Lindley szerepét játszotta. Nincs gond a kétségbeesett anya ábrázolásával, de nekem nem volt annyira meggyőző, nem tudtam sajnálni. Gloria, a dada és Jackie nagyon közeli kapcsolatba kerülnek, ám ahogy kiderül, hogy Gloriának haza kell mennie, a köztük levő viszony is szertefoszlik.
A Mamut kapcsolatok megtalálásáról, felfüggesztéséről és elvesztéséről szól, amelyben Leo az egyetlen összetartó erő. Egyedül azoknak nem ajánlom, akik nem szeretik az események lassú folyását és a pisztolydörrenés nélküli filmeket.
Utolsó kommentek