Képzeljük csak el, hogy az általunk valósnak ítélt világunkon kívül létezhetnek csodás, varázslatos és mesés tájak, országok, világok. Az angol Pevensie gyerekeknek ezt már minden bizonnyal nem kell bemutatni, hiszen egy olyan tudás birtokában vannak, ami nem mindenkinek adatik meg: beléphetnek Narnia szemkápráztató birodalmába, ahol királyokként, messiásokként kezelik őket. A lenyűgöző látványhoz pedig egy kevésbé lenyűgöző történet és 3D tartozik. De minden egy szekrénnyel kezdődött...
Clive Staples Lewis nagysikerű gyermek-fantasy regénysorozatának adaptációjáról van szó a Narnia-filmek esetében. Őt nevezik a modern kori gyermek-fantasy megalkotójának, nevét J.R.R. Tolkienével szokták többször együtt emlegetni. Narnia világa a Gyűrűk urához hasonlóan hatalmas, telis tele jobbnál jobb karakterekkel, kalandokkal és mágiával. Maga a regényciklus 7 kötetből áll, melyeket 1950 és 1956 között vetett papírra Lewis. Az első kötet címe Az oroszlán, a boszorkány és a különös ruhásszekrény, amit további folytatások követtek: Caspian herceg (1951), A Hajnalvándor útja (1952), Az ezüst trón (1953), A ló és a kis gazdája (1954) (A cselekmény itt kornológiailag az 1. és a 2. kötet között játszódik.), A varázsló unokaöccse (1955) (Ez a könyv pedig egy prequel, tehát előzménytörténete az egész Narnia univerzumnak, a cselekmény időrendjét tekintve ez az első rész.), végül az utolsó, a sorozatot záró A végső ütközet (1956). A 2000-es évek Narnia filmjei közül az első három kötetet adaptálták eddig, tehát Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrényt (2005), a Caspian herceget (2008) és jelen cikkünk alanyát, a Hajnalvándor útját. Ám nem ezek az első Narnia-adaptációk.
Utolsó kommentek