A nyári melegben kellemes frissítőként hatott Adam Sandler (és barátai/munkatársai) új filmje, a Nagyfiúk. Kicsit kényesnek lévén a humorban – ami persze nem jelenti, hogy nem mindennapi szükségletem – mondhatom azt, hogy a Másnaposok fergeteges sikere után, ez az első vígjáték, amelynek ismét sikerült a tetszésemet elnyernie. Persze sem kritikai, sem pedig pénzügyi tekintetben nem vehetik fel a harcot a Nagyfiúk a Másnaposokkal, viszont szereposztás és humor tekintetében egyáltalán nem marad el.
„Játékok azért vannak a Földön, hogy a gyerekek játsszanak velük. Ez az egyetlen, amit akarnak, semmi mást: a gyerekek játszótársai lenni. Olykor elvesznek, ellopják őket, eltörnek, de akkor még mindig megkereshetik, megjavíthatják őket. Azonban ha a gyerekek egyszer kinőnek a játékokból, akkor azzal valami véget ér. És itt kezdődik a mi történetünk”.
„Minden egy döntéssel kezdődik.” Ez a mondat szerepel az Alkonyat-Napfogyatkozás című legújabb adaptáció plakátján. A kérdés pedig adott, miszerint Bella vajon a halhatatlanságot választja-e vámpír párjával, Edwarddal az oldalán, vagy halandó marad-e, ahogy azt élete szerelme szeretné. A másik oldalon viszont ott vannak a vámpírok esküdt ellenségei, a vérfarkasok. A falka közül egy személy ugyancsak gyengéd érzelmeket érez Ms. Swan iránt, s nem rejti véka alá a véleményét, valamint az érzelmeit, miszerint hősnőnknek semmi keresnivalója nincsen a vámpírok oldalán és inkább egy érző, hús-vér lényt kéne választania egy hideg, márványbőrű vérszívó ellen. Ezt a véleményt pedig az ifjú vérfarkas, Jacob Black képviseli. Lássuk, mennyire sikerült a filmnek visszaadni a regény hangulatát és történetvezetését..jpg)
Utolsó kommentek